Putyin akár Ukrajnáról is beszélhet csütörtökön a Kreml szóvivője szerint
Csak azon múlik, hogy az újságírók mit kérdeznek tőle.
Csak azon múlik, hogy az újságírók mit kérdeznek tőle.
Az ukrán elnök reméli, hogy Donald Trump odacsap Vlagyimir Putyinnak is, ha az orosz elnök vonakodna a tűzszünettől. Zelenszkij „erős lépéseket” vár az Egyesült Államoktól. Közben arra is utalt, hogy milyen béke formálódott Rijádban.
Az amerikai és az orosz elnök vállvetve rühellik a nyílt társadalmakat, és aggasztó, ha Lengyelország is bekéredzkedik a nukleáris klubba. A republikánus pártban repedések látszanak Trump ámokfutása láttán, a globális piaci szereplők viszont már komolyan kezdenek számolni az orosz-ukrán békével. Erről írnak a külföldi lapok.
Putyin nem sok örömét lelné benne.
Egy az egy ellen harcolna Donald Trump tanácsadója az orosz elnökkel. Bejegyzésében arról is írt, hogy az ő Starlink-rendszere nélkül összeomlana az ukrán ellenállás.
Részleteket egyelőre nem közöltek, de jelezték: nagyon figyelnek.
Európa nehéz döntések előtt áll Ukrajnával kapcsolatban.
Moszkva szerint pozitív, hogy Trump béketárgyalásokat szeretne, de Ukrajnában érvényben van egy olyan törvény, amely megtiltja az elnöknek, hogy egyezkedjen az oroszokkal.
Az iráni nukleáris program téma volt Trump és Putyin telefonbeszélgetése és a Szaúd-Arábiában tartott amerikai-orosz tárgyalás során is.
A szolidaritási menet az ukrán nagykövetség elé vonult, ahol Sándor Fegyir, Ukrajna nemrég hivatalba lépett, korábban a fronton harcoló nagykövete köszöntötte a résztvevőket.
Bár Oroszországot hozzák fel példaként, amikor az LMBTQ-közösség elleni magyar kormányzati lépésekről beszélünk, Moszkvában és Szentpéterváron a Pride betiltása fordított utat járt be, mint Magyarországon: hamarabb tiltották be a felvonulásokat, mint hogy jogszabályban korlátozták volna a melegek jogait.
Az üzleti tárgyalások művészéről kiderült, valójában nem lehet vele tárgyalni. Donald Trump és J. D. Vance elégtételt akart venni egy háborús hősön, és miközben országától zsarolással elveszik ásványi kincsei egy részét, még verbálisan is meg akarták semmisíteni. Csak közben egy toporzékoló óvodás vitaképességét mutatták fel. A groteszk és megalázó jelenet a maga nyersességében fedte fel, mivel néz szembe a világ.
Nyolc évtizede követett amerikai külpolitikával számol le Donald Trump, aki visszahozhatja a nagyhatalmak befolyási övezeteit, amelyek között Európa présben találhatja magát.
A magyar külügyminiszter szerint az ukrán elnök nem akarja, hogy véget érjen az öldöklés a hazájában.
Irreális feltételek és durva nyilatkozatháború után úgy tűnik, az USA kész megállapodni Ukrajnával az ország ásványi kincseiről, és cserébe a jövőben is adna valamiféle segítséget az orosz megszállás alatt álló országnak. De ezt Oroszország sem nézi tétlenül, Vlagyimir Putyin ráígért az ukrán ajánlatra, és külön embert állított az amerikai fejek elcsavarására – miközben még a Zelenszkij által vágyott biztonsági garanciák sorsa is ködös.
Borisz Nyemcov ellenzéki politikus meggyilkolását tartják a Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése utáni legjelentősebb oroszországi politikai gyilkosságnak.
Hogyan eszkalálhatja a helyzetet Putyin, ha az amerikaiak kivonulnak? Hová vonulhatnak be az oroszok, és miért nem akar Európával foglalkozni az USA?Az egyik legismertebb katonai szakértő adott interjút.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?